Amikor kiderült Bogika gluténérzékenysége, akkor fejveszve szereztem és spájzoltam be a különféle gluténmentes lisztkeverékeket, alapanyagokat. Idővel rájöttem nem szabad ilyen hibát elkövetni. Minden új dologból, csak 1-1 kis csomaggal szabad venni, mert ha nem ízlik, akkor nem dobtunk ki rengeteg pénzt az ablakon, mert a "nem szeretem listába" kerülnek. Na a köles liszt és a hajdnina liszt pont ilyen volt többek között.
Nem tudtam belőlük ízletes palacsintát készíteni, mert mindkettőnek van egy jellegzetes íze, amiért nem hibáztatom a gyereket, mert tényleg szörnyű.. ez már nálam is a nagyon, bio meg natúr meg kvázi ehetetlen kategória.
Na de ételt, értékes alapanyagot nem dobunk csak úgy ki. Közeli lejáratú volt a köles liszt, nem maradt belőle sok, mert ami belőle készült eddig már mind a kukában végezte. Elnézést azoktól, akik finomnak találják önmagában. Irigylem őket érte. :-)
Ezt a sokadik verziójú palacsintát azért kellett feltennem a blogba, mert eddigi gluténmentes palacsintasütési pályafutásom óta a legeseslegeslegeslegfinomabb palacsintája lett. :-)
Írom hogyan készítettem, hogy ha Nálad is lenne elfekfőben, akkor ezzel a recepttel biztos sikert aratsz és megfalatozod az összeset. :-)
1 bögre gluténmentes lisztet használtam én
ebből, 3/4 bögre Spar All from Free univerzális gluténmentes liszt
1/4 bögre KÖLES LISZT
Ezt beleöntöttem egy mély tálba,
1 teáskanál sűtőpor
kb 2-3 cm banán (villával összetörtem a tálban) vagy 1 evőkanál almaszósz
sima víz (mennyiséget nem jegyeztem fel, annyit öntöttem, amíg palacsinta sűrűségű tésztát nem kaptam)
1 evőkanál olaj (bármilyen jó)
1 csipet Himalaya só
A hozzávalókat összekevertem, csomómentesre kikevertem géppel. (lehet kézi habverővel is)
Egy kisebb serpenyőt kókuzszsírral kiolajoztam enyhén, elég csak az első palacsinta előtt olajozni, és szépen kisütöttem a palacsintákat. kb 7-8 palacsinta készült ebből a mennyiségből, persze függ, hogy milyen méretűt készítünk. Pockosabbat, vagy nyúrgát. :-)
Kedvünkre ízesítjük. Ezek közül, lett házi baracklekváros, fahéjas és kakaós.
Isteniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!
A siker annyira fellelkesített, hogy a maradék köles lisztből kellett újabb adag palacsintákat kisütnöm.Viszont változtattam az arányokon, fele-fele arányban használtam a liszteket.
Kitaláljátok hol végezte? Igen a kukában. :-)
Nem bírjuk az ízét, nem tudtuk még eddig megszeretni, de kis mennyiségben valami csodát művelt a palacsintával. Klasszisokkal finomabb mint a búzás, tojásos, tejes társa. Ki kell próbálni! :-)